Isten nem azért teremtett ikreket, hogy egymás nélkül éljenek.
Nem biztos, hogy az egyke irigylésre méltó, mert hajlamos a borongásra; mivel nincs hasonszőrű társa, akit bizalmába avathatna, inkább magába mélyed.
Minden anya másképpen szereti a gyerekeit. Tény és való, hogy elsőszülöttből csak egy van. Ahogy a legkisebből is. Ám ez még nem jelenti azt, hogy egyikőtöket jobban szeretném a másiknál.
Nővérek között kéz a kézben jár a szeretet és a gyűlölet. Nincs ennél szorosabb kapocs két emberi lény között. Egy méhből születtek. Ugyanaz a hátterük. Még ha érzelmileg fényévekre vannak is egymástól. Ezért is olyan fájó, ha az ember lánytestvére szívtelen hozzá. Olyan ez, mintha a másik fele fordulna ellene.
A nővéri kapcsolat az egyik legösszetettebb mind közül. Még ha azt hiszik is, hogy nem állhatják egymást, olyan erős kötelék fűzi össze őket, amit jóformán lehetetlen eltépni.
Az ikrek között a kötelék, a szeretet nagyon erős, de ha ezt valami mégis megbontja, eltörik. A szeretet könnyen fordul gyűlöletbe, könnyebb gyűlölni, mint elfelejteni.
Ha van valami, a mi az emberi kebelnek az élet viszontagságai ellen védelmet nyújt, az bizonyára a változhatlan igaz testvéri szeretet.
A barátaid ellened fordulhatnak, de tudod, mi a jó abban, hogy van testvéred? Örökké tart.
Nagy testvérnek lenni mindig nehezebb.
Legyetek jók a testvéreitekhez! Ők a legszorosabb kapocsaitok a múltba, és rájuk számíthattok legjobban a jövőben.
Testvéreink tovább mellettünk lesznek, mint bárki más. Szüléink halála után testvéreink lesznek azok, akikkel mindenki másnál régebben ismerjük egymást. Ők tudják, hogy milyenek is vagyunk valójában - ismerik azokat a dolgainkat is, amelyeket szégyellünk, amelyeket gondosan elrejtettünk a világ elől, és amelyeket legszívesebben örökre elfelejtenénk. Úgyhogy amikor egy barátra van szükségünk, ők mindig ott lesznek, és a hozzájuk fűződő kötelék a világon a legerősebb.
A testvéri kötelék szerintem erősebb mindennél, még a szülő-gyerek kapcsolaton is túltesz.
A testvérek többnyire közel állnak egymáshoz, de ikernek lenni olyan kötelék, amit hétköznapi testvérek soha nem foghatnak fel. Az első naptól barátok voltunk.
Ikrek vagyunk, ezért jobban szeretjük egymást, mint a többi ember.
Ha a testvérünkkel bújócskázunk, azzal az a gond, hogy időnként megunja, és nem keres tovább bennünket.
A testvérünket meg kell védenünk, még ha haragszunk is rá.
A testvér olyan, mint egy legjobb barát és egy családtag keveréke.
A testvér az, akivel ha nem találkozol egy vagy két évig, akkor is onnan tudjátok folytatni, ahol abbahagytátok.
A testvér (...) feltétlen szeretetet, örök piszkálódást, egymás elfogadását és támogatását jelenti.
Testvérek vagyunk. Egymáson kívül nem segít rajtunk senki.
A testvéri gonoszság roppant undorító tud lenni.
Egy testvér nagyon érdekes dolog. Akkor is szereted, ha a legnagyobb hülyeséget csinálja, mert jó eséllyel akkor van rád a legnagyobb szüksége.
Az egyik legnagyobb tragédia az ember életében az, amikor testvére születik. Azért, mert abban a pillanatban elveszti a királyságát vagy a királynőségét. Leginkább ahhoz hasonlítható, amikor egyszer csak az egyik fél behoz egy szeretőt a házasságba.
Testvérnek lenni, ez nem azt jelenti, hogy külsőleg hasonlíttok egymásra. A testvéri kapcsolat nem külső hasonlatosságban rejlik.
Egy jó testvér olyan, mint egy tükör, de nagyítós tükör, és nem árt néha belenézni.
Mosolygok, mert a testvérem vagy, S kacagok, mert nem tehetsz ellene semmit.
Egy fiatalabb testvér megérhet száz évet, akkor is kistestvér marad.
Mikor fivérek összedolgoznak, a hegyek arannyá változnak.
A báty talán olyan, mint anyánk, de mégiscsak férfi, viszont nem béklyózza annyi minden, mint apánkat szegényt. Vagy... vagy átmenet egy zseniális apa és egy zseniális nagybácsi közt, közel van hozzánk, miként az előbbi, ám nem oly édes link, miként az utóbbi.
Érthetetlen, bár valahogyan biztosan megmagyarázható, hogy két embert, akik testvérek, tehát a világon szinte legközelebb kellene állniok egymáshoz, áthidalhatatlan távolságok választanak el, idegenebbek az idegeneknél, s tíz-tizenöt perc után már csak semleges dolgokról képesek beszélgetni, tudat alatt azzal a kívánsággal, hogy bárcsak adódna már valamilyen ürügy a búcsúzásra a véletlen találkozásnál, s járna le már végre a látogatás ideje, indulna a vonat és a többi.
Erre valók a testvérek. Hogy szekálják egymást, hogy megnehezítsék egymás életét. A gyerekek ebben nőnek fel, és ettől edződnek meg. Ez adja az alapot a felnőtt élethez.
Ha a nővéred nem mondja meg az igazat, senkire sem számíthatsz.
Tudod, miért a nagy testvérek születnek elsőként? Hogy megvédjék a kistestvéreiket, akik utánuk következnek.
A vér cinkossága ősi, bizalmas kötelék. A Nagyok ismertetőjele.
A testvéri szív színtiszta gyémánt, gyöngédsége határtalan!
Ebben a pillanatban villant belém, mit érezhetnek a testvérek egymás iránt. Életüktől elválaszthatatlan ez az érzés, semmilyen érzelmi megrázkódtatás nem tudja gyökerestül kiszaggatni, a civakodások megtaposhatják egy pillanatra, hogy utána annál elevenebb legyen. Ezt az érzést semmiféle szenvedély nem sem fojthatja el véglegesen, még az erős, igaz szerelem is legfeljebb csak versenyre kelhet vele.
Mióta feltalálták a telefont, a testvérek sosincsenek egyedül.
Amikor ott ragadsz a hegyekben egy buszmegállóban, vagy egy vidéki úton, vagy ha a folyó kiöntött a medréből és keresztülhömpölygött a hálószobádon, vagy ha totálkárosra törted az autódat, vagy ha minden barátod kidőlt mellőled az influenzajárvány miatt, ha nem akar elmúlni az a csúnya, makacs fejfájásod... a nővéred egyszerűen csak ott van veled.
Nem kell egyedül élned a világban, ott van a testvéred.
Ott leszek melletted én, mindig, meglásd! Egy igaz testvér, az hű marad egy életen át, a tejben, a vajban, a trében, a bajban, emlékezz rá!
Elfelejtette jelszavát?
vagy
Rendszer
