Ha futsz, bárki lehetsz. Érzed a tested, kitöltöd a tested, kikapcsolod a gondolataidat és az érzelmeidet. Ha versenyzel, átveszi az irányítást a tested, és te hagyod, mert győzni akarsz. A sebesség megtöri az akaratod, semmissé teszi az ellenállásod, és átlök a célszalagon.
A mobilozás egyik hátránya, hogy a fáradtságot gyakran szomorúságnak mutatja.
Döbbenetes élmény lehetne, megkapni a királyság kulcsát, és érezni, milyen könnyen fordul a kezünkben.
Mindenki azt szeretné, ha rendben mennének a dolgai. Nem kívánunk magunknak fantasztikusakat, hihetetlent, vagy valami kiemelkedőt. Boldogan megelégszünk azzal, ami csak egy kicsit is oké.
Amikor szerelembe esünk, úgy érezzük, mintha a mögöttünk lévő évszázadok és generációk összefogtak volna az érdekünkben, hogy ez a találkozás itt és most létrejöjjön. Bármilyen furcsán hangozzék is, az ember a szívében, a csontjaiban hordozza a megérzést, hogy az univerzum és az idő minden egyes darabkája, az összes titkos nyíl mind erre a helyre irányított, ahová most végre megérkeztél, és ahol mindig is lenned kellett.
Vigyázz, mit csinálsz, mert soha senki nem az, akinek látni akarod.
A rossz dolgokban hiszünk (...) és ez zavar a legjobban. Nem a hit hiánya, hanem a rossz dolgokba vetett hit. Értelmet keresel? Az értelem kívül van. Átkozottul jók vagyunk a rossz értelmezésében.
Sok mindent megtudhatunk valakiről a történeteiből, de abból is, ha megfigyeljük, hogyan énekel, leengedi-e a kocsiban az ablakot, a térképről vagy a környezetéből tájékozódik, és vajon érzi-e az óceán illatát.
Ha az univerzum közepébe tekintünk, hidegséget látunk ott. Ürességet. Végtére is, az univerzum nem törődik velünk. Az idő sem törődik velünk. Ezért kell nekünk, embereknek törődnünk egymással.
Ha valakinek a szépsége vitathatatlan, akkor ő maga, és a megnyilvánulásai is megkérdőjelezhetetlenné válnak.
Ez a baj azzal, ha valaki gyönyörűnek születik - az emberek azt gondolják róla, hogy hozzá sem lehet szólni, és szinte érinthetetlen.
Ami egyszerre kezdet és vég, az csak a jelenben érvényes.
Nem vakít el a múlt perspektívája, és nem befolyásol a jövőé sem. Kizárólag a jelen érdekel, mert az a végzetem, hogy a jelenben éljek.
Kezdetben minden párkapcsolatban vannak nehézségek. (...) Nem úgy működik, mint a kirakós játék darabkái. A kapcsolatokban előbb változtatni kell az apró részleteken, hogy aztán passzoljanak az egészhez.
Az emberek magától értetődőnek veszik a szerelem örökkévalóságát, csakúgy, mint testi mivoltuk állandóságát. Nem ismerik fel, hogy a legklasszabb dolog a szerelemben annak folytonos jelenléte. Ha egyszer sikerült létrehoznod, hozzáad valamit az alapokhoz, amire támaszkodni tudsz az életben. De ha hiányolnod kell a személyes jelenlétet, nem támaszkodhatsz rá.
A reményt megmérgezi a kétség, a kétséget pedig újraszínezi a remény.
Baj mindig akkor van, ha a fejünkben élő képet akarjuk életre lehelni.
A legkeményebb szívet szerettem volna magaménak tudni, de már ez a szomorkás öröm is ráébresztett, milyen esendő, milyen sebezhető az emberi a szív.
Ahogy egy kisgyerek rájön az agy szó jelentésére, mi is rálelhetünk a szavaink mögött az igazságra.
Azt tanultam, visszafele nem megy az ember. Szóval, előre megyek.
Vannak emberek, akiknél a testük átveszi az irányítást az életük felett. A test igényei, sürgető szükségletei diktálnak. Fogalmuk sincs róla, hogy jószerivel beadták a kulcsot.
Nincs különbség a vágy és a szerelem fajtái között. Nem a neme, hanem az egyénisége alapján szeretek bele valakibe. Tudom, hogy egyesek ezt nehezen értik meg, számomra azonban nyilvánvaló.
Ha úgy érezzük, megtaláltuk valakiben életünk értelmét, egyben csapdába is kerülünk: minden más aspektusa az életnek értelmetlenné válik.
Ezt teszi velünk a szerelem: újra akarjuk teremteni a világot. Kiválasztani a szereplőket, a helyszínt, és a megfelelő cselekményt is. Itt ül veled szemben, akit szeretsz, te pedig minden tőled telhetőt megteszel, hogy ez sikerüljön. Megszűnik körülöttetek minden, és te elhiszed, hogy ez a valóság, és másmilyen nem is lehet.
A szerelem mindent legyőz. De a szerelem egymaga nem győzhet le semmit. Minket használ fel eszközül, hogy a nevében győzedelmeskedjünk.
A férfiak nagy ábrándja: egyetlen tánc, és tudni fogom, hogy ő az. Elég a toronyból hangzó éneke vagy egy pillantás az alvó arcára. Azonnal ráismerek a fejemben élő lányra, akár alszik, akár táncol, akár énekel. Persze a lányok is a hercegüket keresik, de a fiúk is a hercegnőjüket. És nem szeretnek sokáig udvarolni. Azonnal tudni akarják.
Akár itt vagy, akár nem: itt vagy, mert a szavaim neked szólnak, és nélküled nem léteznének.
Ha valakivel már egy éve együtt jársz, az jelentheti azt, hogy szereted... de azt is, hogy csapdába kerültél.
Nem én voltam a fejedben élő lány. És te sem a fejemben élő fiú. Szerintem mindketten tudtuk ezt.
Amíg kicsi vagy, nem igazán számít, ki viseli a gondodat, mindaddig, amíg rendesen csinálják.
Közönséges halandó sem mérheti fel ép ésszel létezésének értelmét. Egy idő után egyszerűen csak el kell fogadni, hogy vagyunk. Képtelenség megfejteni, hogy mi okból. Elméleteket persze gyárthatunk, de bizonyíték sosem lesz rá.
A pillangóhatás elmélete szerint a pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon. Ha jól belegondolunk, hatásait tekintve minden lépésünk akár hamis is lehet, és minden megnyilvánulásunk akaratlan következményekkel járhat.
Kérdések mindig is voltak, és lesznek. Minél több a válasz, annál több lesz a kérdés. A túlélés elengedhetetlen feltétele, hogy néhányukat hagyjuk megválaszolatlanul.
Nem kapsz imában magyarázatot. Magadnak kell megkeresned a dolgok értelmét.
A vallásban (...), higgyünk akár Jézusban, Jehovában vagy Allahban, mindannyian ugyanazt a dolgot keressük. Valamilyen oknál fogva azonban az emberek a 2%-nyi különbségre koncentrálnak, és nagyjából ez minden baj forrása a világon.
Ami hotelszobákban történik, ritkán folytatódik kívülük.
A muzsikus nem tudja előre, milyen zenét szólaltat meg, csak ha már játszik.
Elfelejtette jelszavát?
vagy
Rendszer
Elküldöm egy barátomnak
