A részeg ember nem hazudik. Amit az ember már gurgulázós hangon mond ki, az úgy is van.
Mindig van egy racionális magyarázat, ami sokkal elfogadhatóbb, mint a rideg valóság.
Mi csak robotolunk, sablonosan élünk, és egyből ferde szemmel nézünk arra, aki egy kicsit is máshogy csinál valamit, mint az átlag.
A testem én vagyok, a test a lélek temploma: szépen fel kell építeni azt a templomot, hogy valaki be akarjon menni oda a gyönyörű lelkedért.
A nyitott kapcsolat és az egyedül élés az ideális életforma, de a társadalom ezt jelenleg nem támogatja.
A vágy általában sokkal erősebb, mint a túlélési ösztön.
A társkereső oldalak (...) komoly önismereti tréninget jelentenek. Otthon, a munkában, mindenhol meg kell játszanod magad, kivéve ezeken az oldalakon. Semmit sem kell előadnod: ez vagyok én, kell vagy nem kell, döntsd el! Az alakoskodással szúrjuk el a házasságunkat és a kapcsolatainkat.
Az új kapcsolat mindig mézesmadzag, amibe idővel ugyanúgy beköltözik a rutin és a megszokás.
A házasság (...) két ember megállapodása, pontosabban mindenkinek az egyéni megállapodása saját magával, hogy szeretne hűséges lenni.
Nincs is annál kiábrándítóbb, miután a pasi kilép a lakásod ajtaján, lezuhanyozol, átöltözöl, áthúzod az ágyneműt és kinyitod az ablakot, hogy még a szaga is kiszellőzzön.
Onnantól, hogy beállt a teljes elhidegülés, teljesen mindegy, mit csinálsz, már semmi sem menti meg a házasságodat.
Nincs tragikusabb annál, mint amikor két ember, akik korábban szerették egymást és összeházasodtak, agyban, ágyban és lélekben is úgy elhidegülnek egymástól, hogy a válás mellett döntenek. Ezekben a helyzetekben mindenki sérül, főleg a szerencsétlen gyerekek, akik nem tehetnek semmiről.
A kívülről példaértékű házasság emberileg szánalmas. Egy idő után mindenki félremegy. Itthon mindig is többnejűség volt, és most is az van, csak megcsalásnak hívjuk.
Nekem nagyon fura, amikor a feleség, a barátnő a szeretőt gyűlöli. Nem ő tör házasságot, hanem a pasija. A szinglinek mindent szabad.
Az a fajta önző szerelem, ami birtokolni akar, hamar elmúlik, mert megcsömörlik benne az ember. Előbb-utóbb megjelenik a vágy valaki más iránt.
A nyitott házasság szerződése (...) csak teljes őszinteség, bizalom és harmónia mellett működik. A szerződésünk része, hogy nyíltan beszélünk egymással, és nem rejtegetjük a vágyainkat, miközben a család egysége és a másik nem sérülhet.
A megcsalás ott kezdődik, hogy a feleségemmel kézen fogva megyünk az utcán, ő pedig megnéz egy jóképű férfit, én meg egy csinos nőt? Ha nem itt, akkor hol? Fejben dől el vagy már a bőrfelületek érintkezése kell hozzá? Nem. Nekem a megcsalást az jelenti, amikor egy férfi elhagyja a családját egy másik nőért.
Akik bizonytalanok önmagukban, nem engedik el a párjukat, mert folyton attól rettegnek, hogy a szerető jobb lesz, vagy kitúrja őket.
A neveltetésünkből eredően a kultúránkat minden irányból átható bűntudat miatt azt gondoljuk, hogy a válás egyenlő a bukással. Mintha valami szégyenteljes dolog lenne azt mondani valakinek, hogy köszönöm szépen, többé nem kérek ebből a kapcsolatból. Azt gondoljuk, aki elvált, az kudarcot vallott. Rajtam kitör a frász ettől a hozzáállástól.
A nők azonnal kiszúrják, ha tartás és magabiztosság sugárzik belőled, ami abból fakad, hogy jól csinálod a dolgodat és rengeteg pénzed van.
Egy apa nem csak abból áll, hogy megcsinálja a gyerekeket. Egy apának kötelezettségei vannak, többek között gondoskodnia kell a gyerekeiről.
Minden gyereknek van a családi hátterében vagy a személyiségében valami olyan, ami valójában nem probléma, csak mások szemében az. Mindenki a maga módján egészségesen nem normális. Az egyik gyerek kövér, a másik szemüveges, a harmadik néger, a negyediknek egy anyukája sincs, a másiknak meg kettő van. Ki mondja meg, hogy közülük ki a normális?
Elfelejtette jelszavát?
vagy
Rendszer
Elküldöm egy barátomnak
