Amikor együtt vállaljuk fel a bajt, amikor úgy döntünk, nem térünk ki előle, az életünk nem beszűkül, hanem kitágul.
Amikor a vonatvezető új utakat keres, a vonat kisiklik.
Ha kihagyjuk a fáradozást, kimaradnak az élet örömei is.
A nehézségeket nem kell kikerülni, ezekre szükség van. Valóban a szenvedés viszi előre az embert, a művészt.
A csodát (...) csak fájdalmakon, szenvedéseken keresztül lehet megismerni.
Bennünk él az a leküzdhetetlen vágy, hogy feszegessük a saját határainkat. Beletaszít minket a rideg sötétségbe, ahol a fájdalmak lakoznak, és küzdenek ellenünk.
Az, hogy meg tudsz birkózni valamivel, még nem jelenti, hogy jót tesz neked.
Amit érdemes megcsinálni, azt érdemes jól megcsinálni!
Az élet néha olyan, mint ez a sötét alagút. Előfordul, hogy nem látjuk a fényt az alagút végén, de ha megyünk előre, akkor jobb helyre fogunk érni.
A kezdet legkezdetén kell szembeszállnod az erőszakkal, minden lépésnyi visszakozással, minden percnyi késedelemmel nem csak teret, de erőt is veszítesz.
Ha megvan bennem az akaraterő, a vágy a cselekvésre, alkotásra, és ha van elég szorgalom - hacsak valami nagy baromságot nem csinálok, vagy nagyon rossz oldalra nem állok -, előbb-utóbb a szerencse is mellém áll.
Ha fejjel megy neki az ember a dzsumbujnak, menthetetlenül elvész benne.
Egyszer-egyszer neked is le kell bukni, de nem mindegy, hogy mekkorát esel! Ha megfelelő mozdulatokkal le tudod csökkenteni a zuhanásod lendületét, máris megkezdted a felemelkedést!
Az öngyilkosság egy végleges megoldás átmeneti gondokra.
Gyakran a gond és a szenvedés az életben maradás záloga, míg a túlzott nyugalom és boldogság a végzethez vezethet.
Lehet, hogy a mi bajunk nem több, mint csepp a tengerben, de ez a miénk.
Ha nincs megvívandó csata, a harcos belehal abba.
Murphy törvénye nem kőbe vésett tudomány. Csak egy fickó találta ki, hogy értelmet adhasson egy pocsék napnak. Csak azért, mert a dolgok rosszra fordultak, az még nem jelenti azt, hogy kicsúszott az irányítás a kezeid közül. Rajtunk áll, hogy fogjunk mindent, ami elromolhat és jóvá tegyük őket. Vagy legalább megpróbáljuk.
A kivárás (...) mindig a legjobb és talán az egyetlen lehetőség arra, hogy sértetlenül megússzuk, amint a nehéz idők elfolynak mellettünk.
A világ megbillen, de az ember kénytelen alkalmazkodni, legyőzni az akadályokat, és ugyanúgy eljátszani a dalt, mint mindenki más.
Minden lelki eredetű probléma megoldható, átkeretezhető vagy felülírható, de ha nem veszünk azokról tudomást, és mindig csak a szőnyeg alá söpörjük ezeket a problémákat, akkor egyszer csak azt vesszük észre, hogy már nem tudunk közlekedni, akkora a rendetlenség. Az elkerülés, az elfojtás soha nem megoldás.
Ha ki akar mászni a gödörből, akkor nem ártana letenni az ásót.
Mindig jönnek az életben dolgok, amiket még akkor is meg kell tenni, ha biztosan tudod, hogy az eredmény csúnya, fájdalmas vagy megalázó lesz, akár mindhárom egyszerre.
Az emberek nem kiszolgáltatottak misztikus erőknek, hanem problémáik java részét maguk okozzák, ezért meg is tudják oldani azokat.
A kitartás meg az aprólékosság csak akkor ér valamit, ha őrülettel párosul.
Ha meg kell tenned valamit, azt eleganciával tedd.
A megszállás mindenkit megfosztott a mindennapi élet sok-sok fűszerétől, és egy olyan valóság csapdájába ejtett, amelyben kizárólag az alapvető dolgok számítanak, és azok aztán le is csapolják az ember energiájának, idejének, pénzének és gondolatainak java részét.
Ha gyenge vagy, a remény haszontalan. A világ kemény a kisemberekkel.
Mit számít a göröngyös út, ha ökör és szekér összetart.
Ahogy a mondás tartja, fájdalom nélkül nincs eredmény. A kérdés csak az, hogy a fájdalmat látod csak magad előtt, vagy az eredményt?
Ha nem tudsz repülni, fuss! Ha nem tudsz futni, menj! Ha nem tudsz menni, kússz! A lényeg, hogy haladj.
Vesd el a sajnálkozást és a félelmet! Tedd azt, amit éppen tenned kell.
Rendszeres munkát és erőfeszítést kíván, hogy jobb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb emberek legyünk. (...) Nem az a nehéz, hogy megtudjuk, mit kellene tennünk, hogy jobban legyünk, hanem az, hogy határozottan elkötelezzük magunkat, és végre áttérjünk az elméletről a gyakorlatra.
Az aszkézis, bizonyos feltételek mellett, mindenképpen ad valamit, amitől erősebb az ember.
Egy időre le kell szállnunk a pokolba, hogy utána felemelkedjünk, amikor legyőztük az ördögöt.
A pontatlan fegyver is fegyver.
Amikor az élet nehéz, olyankor a legfontosabb, hogy együttérzően forduljunk saját magunk felé, ez pedig azt is jelenti, hogy elfogadjuk a negatív érzelmeinket és igyekszünk jól bánni magunkkal a nehéz időszakban.
Néha (...) be kell rúgni ajtókat, meg át kell menni falakon, hogy utána ki is nyissák neked.
Vár a világ - de rég nem szavakat! Tettet adj, író, élő magadat!
A sírkövemre azt kellene felírni: "megpróbálta". Még az se akarom, hogy "mindent megpróbált", mert sose lehet mindent megpróbálni. De "megpróbálta".
Tapasztalatom szerint egy hajótörött legnagyobb hibája, ha túl sokban reménykedik és túl keveset tesz. A túlélés lényege, hogy közvetlen, pillanatnyi dolgokra koncentráljunk. Tétlen reménykedéssel várakozni annyi, mintha az ember ábrándozásba veszejtené az életét.
Mindig az adja a legnagyobb lökést, hogyha bajban vagy.
Érdemes a világot, a világ történéseit, dolgait két nagy csoportra osztani (...): az egyik az, amire van befolyásunk, azzal foglalkozom, a másik meg, amire nincs befolyásom, azzal meg nem foglalkozom. Végtelenül szimpla ez a séma, de beválik.
Nagyon különbözőek vagyunk, és mindenki másképp viseli azt a zsákot, amit kap az élettől. Nem minden fogyatékosnak könnyű megbirkóznia a saját adottságaival, ahogy szemmel láthatóan ép embereknek sem könnyű megbirkózni a saját életükkel.
Semmi sem bosszant fel úgy, mint amikor valaki félvállról veszi a dolgokat. Ha ez az, amit szeret csinálni, akkor csinálja teljes odaadással.
Sokan élik úgy az életüket, hogy azt hiszik, nincs elég idejük, lehetőségük, képességük vagy erejük ahhoz, hogy teljes életet éljenek. De ez óriási tévedés! Minden ember kézhez kapja mindazt, amire csak szüksége lehet a saját hegye megmászásához!
Mindig vannak az életben olyan emberek, akik szívesen ártanának neked. Szeretnének megfélemlíteni. Kellemetlen helyzetbe hozni. Nyomást gyakorolni, hogy döntést hozz, még mielőtt ismernéd az összes tényt. Elérni, hogy ne a saját fejed után menj, hanem úgy gondolkodj és cselekedj, ahogy ők akarják. Szóval, a kérdés az, hogy hagyod-e ezt.
Hatalmas birodalmat szeretnél? Uralkodj magadon!
Az első lépés: ne hagyjuk, hogy az akadályok legyűrjenek, elbátortalanítsanak vagy kibillentsenek bennünket. Ez olyasmi, amire kevesen képesek. De miután úrrá lettünk az érzelmeinken és képesek vagyunk objektív szemmel látni, valamint szilárdan állni a lábunkon, lehetségessé válik a következő lépés: a mentális fordulat, amelynek révén nem az akadályt látjuk, hanem a benne rejlő lehetőséget.
Egyikünknek sincs más lehetősége, mint kifáradni vagy eltunyulni. Én a kifáradást választom.
Elfelejtette jelszavát?
vagy
Rendszer
