Senki sem kíváncsi a valós történésekre. Az igazság mindig is összetettebb volt annál, hogysem könnyen eladható árucikk legyen belőle.
Azt mondják, csak a kivételes embereknek szabad átlépniük a határokat. Az igazság az, hogy bárki átlépheti őket, a képesség mindenkiben megvan. De csak a kivételes emberek képesek szembenézni ezzel.
A valóságban minden sokkalta bonyolultabb, mint hiszed. A megismeréshez és a tudáshoz vezető utat nem lehet lerövidíteni.
A boldogság nem a gondtalanság és a kényelem érzete. A boldogság az a mélyebb megelégedés, amelyet akkor tapasztalunk meg, amikor alkotunk: amikor megkonstruálunk egy tárgyat, létrehozunk egy műalkotást - vagy felnevelünk egy gyermeket. Akkor tapasztaljuk meg a boldogságot, ha hozzányúlunk a világhoz, és akaratunk szerint megváltoztatjuk. A legnagyobb boldogságot pedig akkor, ha azzal, hogy hozzányúlunk, jobbá tesszük.
Ha szükséged van valamire, ami nem csak úgy kell neked, hanem ami nélkül nem tudnál élni, meg fogod találni a módját, hogy megszerezd.
A sorsát senki sem ismerheti.
Milyen az idő alakja? Alkalomadtán úgy érezhetjük, hogy az idő kör alakú. Az évszakok jönnek, majd tovatűnnek, minden évben ugyanúgy. Az éjszaka követi a nappalt, amely követi az éjszakát, amely újra követi a nappalt. Az ünnepek is elérkeznek a maguk idejében, egyik a másik után, ciklikus ismétlődésben. És minden egyes hónapban a női méh és a Hold együtt duzzad és válik termékennyé, majd hullatja el vérét, s kezd el újra növekedni. Úgy tűnhet tehát, hogy az idő egy kört leíró ösvényen vezet bennünket, ugyanoda juttatva vissza mindig, ahonnét elindultunk. Lehetnek olyan hangulataink is, amikor az időt egyenes, végtelen vonalnak látjuk, melynek végtelenségébe egészen beleszédülünk. Utunk a születéstől a halálig vezet, a múltból a jövőbe, és minden egyes másodperc, mely tovaketyeg, örökre elenyész. Kézben tartjuk az időt, mondjuk, holott az idő tart kézben bennünket, végighajtva minket azokon a pillanatokon, amelyeknél pedig szívesen elidőznénk...
Kézben tartjuk az időt, mondjuk, holott az idő tart kézben bennünket, végighajtva minket azokon a pillanatokon, amelyeknél pedig szívesen elidőznénk.
Senkit nem lehet berakni egy dobozba. Ide hallgass, még egy kő sem ugyanaz, mint bármely másik kő, egyszóval nem is értem, milyen alapon címkéztek fel emberi lényeket üres szavakkal, és hiszitek azt, hogy mindent tudtok.
A boldogság nem egyenlő a kényelemmel; nem szükségszerűen található meg a gondtalanságban, a fényűzésben és a gazdagságban.
Álmaink igazabbak az ébrenlétnél.
Bizonyos munkákat csakis küzdelem árán lehet elvégezni. Ezért van az, hogy a boldogság gyakran épp ott vár ránk, ahol fájdalmat kell elviselnünk. És a legnagyobb kínszenvedés gyakran épp a legnagyobb diadal előhírnöke.
Akik azt hiszik, hogy a házasság öncél, hogy önmagában garancia a megelégedettségre, bolondok. A házasság nehéz dolog. Fájdalmas dolog. És nem véletlenül az.
Még egy kő sem ugyanaz, mint bármely másik kő.
Ha az ember egyszer rossz úton indult el, az a legbölcsebb, ha visszafordul.
Szörnyű és szerencsétlen dolog olyasvalakit szeretni, akiről tudjuk, hogy nem képes viszontszeretni bennünket. Persze vannak ennél borzasztóbb dolgok is. Sokkal súlyosabb emberi gyötrelmek is léteznek ennél. De attól ez még szörnyű és szerencsétlen dolog marad; mert mint oly sok más, ez is megoldhatatlan.
Noha a házasság sok-sok lassan érlelődő és váratlan örömöt és kielégülést hozhat az életünkbe, erre nincs semmiféle garancia.
Az emberi lény nem a mi akaratunk szerint keletkezik, hanem ugyanannak az organikus, fölmérhetetlen, megjósolhatatlan, irányíthatatlan folyamatnak a részeként jön létre, amely az évszakhoz igazodva kibontogatja a fák leveleit, rügyet fakaszt az ágacskákon, és szövevényes mintázatot növeszt a gyökerekből.
Minden gyermek másfajta szeretetet igényel.
Ha a nép változik, meginganak a palota falai.
A hatalom formája mindig ugyanaz: egy fát formáz a gyökerétől a csúcsáig. Központi törzséről ágak hajtanak ki, és azokból is ágak sarjadznak, mind vékonyabb, tapogatózó, fokozatosan előretörekedő ujjak. A hatalom egy kifelé terjeszkedő élőlény kontúrját formázza, amely egyre messzebb és messzebb nyújtózik keskeny csápjaival.
A hatalom formája mindig ugyanaz: végtelen, összetett, folyamatosan elágazó. Miközben élő, akár egy fa, egyre csak növekszik; önmagában teljes, de egyben sokaság is. Megjósolhatatlan, hogy milyen irányt vesz; a saját törvényeinek engedelmeskedik. A makk formájából lehetetlen levezetni az összes eret, amely a tölgyfa lombkoronájának levelein látható. Minél közelebbről nézi az ember, annál változatosabb a kép. Akármilyen bonyolultnak tűnik is fel, a valóságban még annál is összetettebb. Gátlástalan és szertelen, akárcsak az óceánba tartó folyók, akárcsak a villámlás.
A pénz olyan, akár egy bűvészkellék. Bármit lehet belőle varázsolni.
A nap, amikor valaki más jobban fogja tudni, hogy mivé alakul át a pénzed, mint te magad, a bukásod napja lesz.
Az igaz vallás a szeretet, és nem a félelem. Az erős anya, aki gyermekét ringatja: ez a szeretet és az igazság.
Isten se nem nő, se nem férfi, hanem e kettő együtt.
Elfelejtette jelszavát?
vagy
Rendszer
Elküldöm egy barátomnak
