Egy áruló, aki megöl egy árulót, hőssé lesz.
Az uralkodás és hatalom ragyogó ékszernek tűnik, ha nem rendelkezel vele. Ha azonban eljössz és megkérded azokat, akik birtokolják, azt a választ kapod, hogy az uralkodás olyan, mint egy tánc a halállal.
Ha valaki elér olyan hatalmi pozíciót, hogy már megtehet ezt vagy azt, akkor meg is teszi.
Helyettesnek lenni olyan, mint amikor az embernek a falábát vágja le a vonat. Tulajdonképpen örülnie kellene, de minek.
Azoknak, akik a politika tüzénél sütögetik pecsenyéjüket, óvatosnak kell lenniük. Ők idehaza egyszerűen nem élhetnek nagy lábon, főként ismert emberként nem, mert mindig akad egy kamera, egy telefon, egy rosszakaró vagy egy rácsodálkozó állampolgár, aki rögzíti, hogy hol járnak, mit tesznek éppen. Egyetlen fotó vagy pár másodperces videó sokkal inkább okozhatja a bukásukat, mint megannyi parlamenti vizsgálat és újságcikk. Ez a nyerészkedő politikusok szomorú valósága: hiába pihen mesés vagyon a svájci bankszámlájukon, hiába vettek meg strómanokon keresztül egy fél megyét, az ő nevükön soha semmi nem lehet, és a gazdagságukat is csak ott élvezhetik, ahol senki sem látja.
Nehéz vezetőnek lenni, ha nincs kit vezetni.
A toll és a szavak sokkal erősebbek lehetnek még a gépfegyvereknél, a tankoknál és a helikoptereknél is.
Még a legagyafúrtabb póknak a hálójában is akadhat egy-egy gyönge szál.
Az erős emberek majdnem mindig megtehetik, amit akarnak, de még a legerősebb emberek sem dönthetnek afelől, hogy mit akarhatnak.
A tudós ne legyen úr, éppen úgy, ahogy senki más se legyen úr. Sem a tőke, sem a kormány, sem a tudós, hanem a nép.
Mindenkit manipulál valaki.
A jó vezető olyan, mint egy üzleti edző. Nem neki kell értenie a szakmához, elég, ha a kollégák okosak és felkészültek. A főnöknek az a dolga, hogy lehetőségeket teremtsen.
A többi állattal való kapcsolatuk tekintetében az emberek már régen istenekké váltak. Ebbe nem igazán szeretünk mélyebben belegondolni, mert sem különösebben igazságos, sem nagyon irgalmas istenek nem vagyunk.
A hatalom megront, a teljhatalom pedig teljesen megront.
Ahol férfiak és nők dolgoznak egymás mellett, ahol vannak, akik hatalmi pozícióban vannak és mások pedig beosztottak, ott a kiszolgáltatottság mindig jelen van. A vezető felelőssége és emberi nagyságának bizonyítéka, hogy hogyan kezel egy ilyen alá-fölérendeltségi viszonyt.
A hatalomvágy mindent, így a testet, a szellemet és a lelkiséget is szeretné igába dönteni. Állatok nem viseltetnek azzal a brutalitással, amire emberek képesek. Hiszek abban, hogy senki nem örökéletű és senki nem ússza meg büntetlenül. Az élet mindenkit alázatra tanít előbb vagy utóbb.
A katona és felettese közti kapcsolat nem alapulhat szimplán a hatalmon. Nem üvöltözöl a beosztottjaiddal, hanem normális emberként kezeled őket. Hallgatni kell azokra, akiket vezetünk, nem csak parancsolgatni nekik.
Maga a hatalom állandó. A hatalom nem a szél, hanem a hegy.
A kutya is megugatja éjszaka a holdat, mégsem sötétedik el tőle az ég...
Csak azért, mert valakinek a fejére koronát tesznek, még nem jelenti azt, hogy képes uralkodni.
Amikor a hatalom az arrogancia felé visz, a költészet emlékezteti az embert a korlátaira. Amikor a hatalom leszűkíti az ember érdeklődési körét, a költészet idézi fel számára a létezés gazdagságát és sokszínűségét. Amikor a hatalom megront, a költészet megtisztít.
Amit nem győzhet le a kard, azt legyőzheti az igazság, a szerelem és az önfeláldozás.
Miért kellett a jövendő államférfiaknak éneket, zenét és táncot tanulniuk? Azért, mert akkor még tudták, hogy ezek kapcsolati formák a transzcendenciával. A tánc, az ének, a zene kapcsolatot teremt a világ harmóniáival, és valamiféle rezonanciát hoz létre bennünk.
A régi időkben a földtulajdon volt világ legfontosabb erőforrása, a politika pedig arról szólt, hogy küzdünk a föld feletti kontrollért. Az elmúlt kétszáz évben viszont a gépek és a gyárak fontosabbak lettek a földnél, ezért a politika már arra koncentrált, hogy a gépeket és a gyárakat irányítsa. A XXI. században az adatok értéke túlnőheti mind a föld, mind a gépek és gyárak értékét, ezért az adatok lehetnek a világ legfontosabb erőforrásai. A politika pedig arról fog szólni, hogy ki irányítja az adatok áramlását. Ha túl sok adattal rendelkezik az állam vagy néhány cég, akkor digitális diktatúra alakulhat ki.
Aki felfelé kritizál - az lefelé tart.
Akit nem tudsz legyőzni, azt nyerd meg a barátodnak.
Ha nincs már főnök, akit kövess, állj te a törzs élére!
Az uralkodás nehéz, bölcsnek lenni pedig fájdalmas.
A politika gyorsabban évül el a divatnál.
A jó vezetőnek nemcsak erőskezűnek, de gyakran kíméletlennek is kell lennie.
Maga az erőszak jogtalan. A legjobb kormánynak éppúgy nincs rá joga, mint a legrosszabbnak. Legalább annyira ártalmas, ha nem ártalmasabb, amikor a közvélemény beleegyezésével gyakorolják, mint amikor annak ellenére.
A hatalom akkor is kényszerít, ha kér, nem csak akkor, ha parancsol.
Ahogy egy központilag irányított rendszer egyre összetettebbé válik, a rendszer irányítását végzőknek egyre több információra van szükségük ahhoz, hogy legalább a katasztrófát elkerüljék, kitűzött céljaik megvalósításáról már nem is szólva.
Nincs is veszélyesebb egy hatalommal rendelkező bolondnál.
A hatalom egy szükséges rossz kellene, hogy legyen, amit mindenki kényszerből vállal, nem élvezetből. Csak olyannak lenne szabad hatalma legyen, aki nem akar hatalmat, és csak addig lenne szabad az övé legyen, ameddig nem akarja. Nyilván ez egy teljesen utópisztikus hozzáállás, a valóságban az emberek szeretik a pozíciót meg a státuszt.
A korlátlan hatalom szinte mindenkiből zsarnokot csinál.
A politika és a tőzsde gyakran kéz a kézben járnak. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a politikai titkok tudói gyakran kísértésbe esnek, hogy hasznot húzzanak ismereteikből.
Jobban szeretnék egy kis vízben nagy hal lenni, mint egy nagy vízben kicsi.
Nézzék az esőerdőt! Láthatják, milyen végtelenül összetett és milyen bonyolult kölcsönhatások uralják, még sincs egy kinevezett vezetője. Nincs szükségünk hatalmi rendszerekre ahhoz, hogy jó munkát végezhessünk együtt.
Az életben csak egyetlen biztos dolog van: az erősebb felülkerekedik és legyőz mindenkit.
Modern diktatúrákban az összeesküvés-elmélet a hatalom részéről mindennapi munkaeszköz. Minél erősebb elnyomást alkalmaz egy rezsim, annál inkább szüksége van a külső-belső ellenségekkel szembeni állandó fellépésre annak érdekében, hogy az általa alkalmazott erőszakos eszközöket és az elnyomás módjait indokolni tudja.
Diktátornak lenni nem életbiztosítás: a természetes halál jóval ritkább esetükben, mint a demokratikusan megválasztott vezetőknél.
Csel és ügyesség lebírja a legnagyobb óriást is!
Senkinek nem kellene vezetni az emberiséget. Annak magát kéne vezetnie.
A jó katona harcol és nem fosztogat.
A "demokrácia" jelenti az aranyérmet a politikában, és ezért az autoriter kormányok óriási összegeket fizetnek a különféle lobbistáknak és PR-szakértőknek, hogy bebizonyítsák: a nemzetközi intézmények és a nyugati elit őket is valódi demokráciáknak ismeri el.
Politikai vezető az, aki azt teszi, amit a nép akar.
Jobb vadásznak lenni, mint vadászzsákmánynak. Akkor is önmagunkat vadásszuk le.
A hatalom formája mindig ugyanaz: egy fát formáz a gyökerétől a csúcsáig. Központi törzséről ágak hajtanak ki, és azokból is ágak sarjadznak, mind vékonyabb, tapogatózó, fokozatosan előretörekedő ujjak. A hatalom egy kifelé terjeszkedő élőlény kontúrját formázza, amely egyre messzebb és messzebb nyújtózik keskeny csápjaival.
A hatalom formája mindig ugyanaz: végtelen, összetett, folyamatosan elágazó. Miközben élő, akár egy fa, egyre csak növekszik; önmagában teljes, de egyben sokaság is. Megjósolhatatlan, hogy milyen irányt vesz; a saját törvényeinek engedelmeskedik. A makk formájából lehetetlen levezetni az összes eret, amely a tölgyfa lombkoronájának levelein látható. Minél közelebbről nézi az ember, annál változatosabb a kép. Akármilyen bonyolultnak tűnik is fel, a valóságban még annál is összetettebb. Gátlástalan és szertelen, akárcsak az óceánba tartó folyók, akárcsak a villámlás.
Elfelejtette jelszavát?
vagy
Rendszer
