A negatív érzéseidnek is megvolt a maguk értelme. Szembe kellett nézned velük - a keserűségeddel és a pesszimizmusoddal -, és el kellett döntened, hogy többé nem akarsz ilyen lenni.
Úgy érzem, az egész élet erről szól. Létrehozni, csalódni, változtatni, sírni, nevetni, adaptálódni, csalódni, változtatni, csalódni még százszor, és közben élvezni az utat, amin együtt haladunk.
Ne felejtsd el, a ma nem tart örökké! A jelenlegi reménytelen helyzet, amiben esetleg éppen vergődsz, jóra fordulhat, ha dolgozol rajta. Az idők változnak, az emberek megbocsátanak, a megsebzett szívek begyógyulnak, az élet lehet ismét szép.
Mondd, mi nyomja a lelkedet! Mert ha bent tartod, még elsüllyed a hajó, amivel utazni fogsz.
Lenézel a földre és kacagunk Hangosan, hogy behallatszik szomszédunkba A szótlan, komoly napszámosokhoz is behallik És fáradt, összetört álmukban majd elmosolyodnak ők is.
Néha valahogy klappolnak a dolgok. Hosszú, nehéz és kanyargós út után, mint a gyermekláncfű pelyhe, súlytalanul, lebegve-szállva, végül csak földet érnek valahol, néha pontosan a jó helyen.
Előttem már nem kell megjátszanod az erős kősziklát. Most már leveheted az álarcodat. Azért vagyok itt, hogy a könnyeidet felitassam az arcodról.
A bú és bánat elleni kakaó mindig jól jön az embernek!
Ne ess kétségbe (...), hogy a világ a feje tetejére állt. Mindig van olyan hely a világon, ahol süt a nap.
Keresek, nálamnál egy szomorúbb lelket, Vigaszt mondok neki, - ha hallgat a szóra, Tán az én szivem is megvigasztalódna?
Mindig van kiút, vagy egy másik ösvény, amelyen el lehet jutni oda, ahová kell. A bökkenőkre és problémákra mindig számítunk, és ezek soha nem tartósak.
Kalligráfiát idéző, csukott szempilláid mögött ártatlan álom. (...) Fogd meg a kezem! Nem lesz semmi baj.
Vannak esték, amikor az embernek jólesik, hogy van mellette valaki széles e világban.
Szeretni talán annyit tesz, hogy nincs elveszve az ember.
Búba merültnek mondd: a bánat nem örök, A gond is elrepül, akár az örömök.
Ha senkinek sem kellesz, nem marad más, csak a remény. Hogy netán valakinek egyszer mégis kelleni fogsz.
A mennyország olyan hely lehet, ahol a hét hét napján, a nap huszonnégy órájában nyitva áll a könyvtár.
A zene a barátoddá válik, ha nincs egy sem, a szeretőddé, ha éppen arra vágysz. A haragoddá, a bánatoddá, az örömöddé, a fájdalmaddá. A hangoddá, ha nem találod a szavakat.
Mindenki, aki szorong, magányos, vagy boldogtalan, legjobb, ha kimegy valahová a szabadba, ahol egészen egyedül lehet, csak az ég, a természet és Isten társaságában.
Nem arra buzdítalak, hogy "legyél pozitív", hanem arra, hogy tanulj meg szüntelenül kreatívnak és alkalmazkodónak lenni. Nem arról van szó, hogy nem is olyan nagy baj ez. Hanem arról, hogy jól is ki lehet ebből jönni.
Hunyd le most lassan a szemed, Holnap történt meg, mi lepereg, Hozzád ért az órám, s leszakadt, Sírásod mega-megakadt.
Azért olyan égetően fontos az első napsugár, hogy az esővízzel együtt felszárítsa az elhullatott könnyeket. A tavasz erős, éles, sárga fénnyel tisztítja meg a zavaros (...) lelkeket.
A krízisből a strukturált, kézben tartott életmód útja vezet kifelé.
Talán vesztesek vagyunk, talán nem - de ha mégis, akkor sem kell vesztesként folytatnunk.
Senki sem képes úgy végigmenni az életen, hogy távozásáig ne szedjen össze néhány sebet.
Valahogy minden könnyebb, hogyha ki merem mondani, hogy nehéz.
A mesék életmentő képességét nem szabad lebecsülni.
Ki fog virulni benned újra a tavasz. Mert még a legsötétebb napjainkon is kapaszkodhatunk valamibe.
Ezek neked kemény napok? Bocs, ha túl vidám vagyok. Anyád is mondja, lépj tovább, hallgasd a másik oldalát a kazettának! Ne csak a bána- tos felére ringatózz!
A rossz után mindig egy kicsivel jobbnak kell következnie.
A legreménytelenebb helyzetekből is van kiút, legalább valami kis ösvény, amerre elindulhatunk. Egy szalmaszál, amely gyönge, és könnyen szakad, de mégis van!
Minden ajtó becsukódásakor egy új világ is kitárul, csak észre kell venni.
Nem a tett önmagában, hanem a tettek sorozata, a történet a meghatározó.
Egy kudarc, bár nem jó érzés a feldolgozása, mégis gazdagítja az ember személyiségét egy hatalmas tapasztalattal.
Vannak jó napjaim, és rossz napjaim. Amikor rossz napom van, a jó napokra gondolok. Nagy áldás az emlékezet.
Minden szenvedésnek csordul egyszer méze.
Ne gyászold, akiknek eljött az ideje! Te megéred majd, hogy szebb napokat láss, mikor nincs többé bánat.
Ahol anyu csak porfogó, dohos öreg könyveket látott, én ott megnyugvást és lehetőséget találtam. A történetekben megbúvó távoli helyszínek ott voltak mellettem elérhető közelségben: jobb világok, ahol a törekvéseket siker koronázza. Ragaszkodtam hozzájuk, ahogy egy ereklyéhez vagy az imádsághoz a zarándok.
Van holnap. Van idő helyrehozni a dolgokat.
Ha észnél van az ember, egy-egy mostoha helyzetből is megerősödve lehet kikerülni.
Éld az életedet anélkül, hogy a jelennel törődnél. Képzeld el, hogy kötélen jársz két hegycsúcs között. A jelen az alattad elterülő szakadék. Haladj egyenesen előre, és csak arra figyelj, hogy eljuss a másik oldalon lévő hegycsúcsra. Soha ne nézz le.
A kudarc nem elbukás, nem is vereség, hanem egy új kezdet áldásának kovásza.
Mindannyian hibázunk néha. Te, én, Mozart, Messi, Ronaldo, Barack Obama, még a Jóisten is.
- Csak annyit szeretnék, ne legyenek ennyire fájóak az érzéseim. Hogyan érhetném ezt el? (...) - Minden eltelt nappal erősebb és határozottabb leszel, és kevésbé sérülékeny.
Elég, ha egy kicsit nyugodtabban szemléli az ember az életet, máris felfedez valami vigasztalót még a nehéz helyzetekben is.
A Jóisten (...) biztosan nem engedné meg a szenvedést, ha nem válna hasznunkra.
Vannak rossz napok. De vannak jó napok is: vacsorapartik, képzőművészeti galériák, nyaralások, és napfényes, fetrengve röhögő boldogság. Megférhet egymás mellett a kettő. És meg is férnek egymás mellett.
Állnak még előtted szép napok, még akkor is, ha most nem így érzed. Ne hagyd veszni ezeket a szép napokat, mert járnak neked!
Sok rossz történik, de a világnak mindig lesz egy-két olyan szeglete, ahová el lehet menekülni.
- Egyáltalán nem vagyok tökéletes, inkább fura és elcseszett. Igazság szerint főleg ez utóbbi. - A tökéletesség erősen túlértékelt manapság és rém unalmas.
Elfelejtette jelszavát?
vagy
Rendszer
